Démonok nyomában

Kik is lehetnek ők? Miért vannak? Ki ezt, ki azt ért a démon szó mögé. Van aki hisz bennük, van aki nem. A sátán maga, vagy csupán egy szellem? Sokak szerint ártó, mások szerint szövetséges.

 Szinte minden nép mitológiájában találkozhatunk velük:

Az ókori egyiptomiak képzelete szerint mérhetetlen sok olyan démon van, kik az ember közelében laknak, a vízben, földben, s levegőben, az indusok körülbelül 30000 démont imádnak, a kaldoknál is vannak tűzi, légi szellemek. A perzsáknál vannak jó s rossz szellemek, izedek és dewek - az izedek Ormuzd országában laknak, a dewek Ahrimanéban. A zsidóknál is később, mikor a babiloni fogság idejében a perzsákkal érintkeztek, kifejlődött egy démonologia, mely alapjában hasonlít is a perzsára.

  Arábiában napnyugta után nem szabad vizet kiönteni az udvaron, mert ha véletlen egy démont találunk el az esti szürkületben, bajt hozunk a házunkra.

 

Görög démonok

  Mint oly’ sok mitikus lény, az állítások szerint ők is a görögöknél bukkantak fel először, akik ’’damionész’’-nek hívták őket – ez volt a rossz szellemek gyűjtő neve.

  Több állítás szerint, korábban – Homérosz idejében – csupán csak ’’természetfelettieknek’’ hívták őket, akik se jós, se rosszak. Azonban később – Platón után – megteltek kellemetlen töltésekkel és – az ekkor már ’’damion’’-ok – ekkorra már a betegségek okainak tekintették őket. Ők voltak a járványok terjedéséért a felelősek, főként azonban elmezavarokért vonták őket felelősségre.

  Voltak olyanok, akik azt mondták, hogy a démonok az Istenek és az emberek között élő világ lakói.

  Mások azt mondják, az ókori görögöknél a démonok, mint a főistenek kísérői, szolgái jelennek meg, s mint ilyenek külön egyéniséget s nevet kapnak – mint például Deimosz és Phobosz Arész mellett. Egyes démonok pedig emberekhez - akár népekhez is vannak kirendelve, s azokat kísérik születésűktől kezdve halálukig.

  Majd úgy képzelik, hogy minden embernek lehet jó és rossz démonja – agathodaimon és kakodaimon -, később pedig hogy mindenkinek egy démona van, a azon egy démon tesz jót és rosszat. Ilyen démon híres példája Szokratész daimonionja, akinek szavát hallja, s aki őt mindig a rossztól megóvja.

  Az újplatonikusok rendszerében a démonok fontos helyet foglalnak el, alsó istenségek, kik istenek s emberek közt közvetítenek s az isteni parancsokat hajtanak végre.

A XX. századi európai démonkép

1968-ban egy német tudós – Zwernemann – úgy ír a démonokról, mint többnyire halhatatlan, testtelen és megszemélyesített természetfölötti hatalmak. Saját akaratuk van, de korlátozott képességeik. Kapcsolatba hozták őket tárgyakkal, helységekkel, természeti jelenségekkel és tevékenységekkel. Mágiával, valamint kultikus cselekvéssel lehet befolyásolni ezeket a lényeket.

  A démonoknak kevés jó tulajdonsága van – gyakorlatilag ezek elhanyagolhatóak.

A zsidóság démonai

Biblia Ótestamentumát L. Mózes 4,1-4 – a lázadás tana. Azok az angyalok végleges mélybe zuhanásával foglalkozik, akit áthágták a teremtés rendjét, így démonokká változtak. Ebből alakult ki később a keresztények démontana is, amit még tovább árnyalt a dualizmus elmélete, ami szembeállította a fény és sötétség birodalmát egymással.

A Biblia a démonokat nem mitikus, hanem létező, de láthatatlan lényekként mutatja be. A démonok olyan szellemi lények, akik Sátán királyságában a gonosz angyalok alatti hatalmi szinten vannak. Testük nincs, földközelben élnek, és legfőbb céljuk az, hogy emberek testébe költözhessenek és bűnös kívánságaikat rajtuk keresztül végrehajthassák. Vezetőjük Belzebub. A démonokat a Biblia tisztátalan, illetve gonosz szellemeknek is nevezi.

A kereszténységben

A kereszténység első századában a démonokban való hit igen erős volt; a régi pogány istenek mind gonosz démonokká váltak, de más démonokban is hittek, akik egytől-egyig gonoszok voltak és isten ellenségei, valamint ők voltak okai az egész pogányságnak, elvakítva az emberek eszét.

   A mai keresztények között a Bibliát isteni tekintéllyel rendelkező, ihletett műnek elfogadók között továbbra sem vitatott a démonok létezése, sem az, hogy a Jézus nevébe vetett hit által azokat ki lehet űzni.

Démonok a néphitben

Magyarországon és a környező országokban, a néphitben szinte mindenhol ártó szándékúak a démonok. Más-más alakokat is képesek felölteni, ám általában testtelenek. Megszállják, s ’’kölcsönveszik’’ az embert, a kereszteletlen gyermekeket, vagy a jószágot. Betegségeket okoznak, mit szentelt víz, vagy pogány mágikus ráolvasás űz ki. Szent Ágoston szerint is minden betegségért a démonokat kell okolni.

  A démon által megszállt test gyakran olyan ’’betegséget’’ kap, hogy tudatalatti állapotában képessé válik ’’lehetetlen dolgokra’’, vagy a jövendölésre. Befolyásolhatja az időjárást, de a démonnal való paráznaság bűnébe is eshet.

A varázslókönyvek démoni nevei

A ’’Bölcsek kövét’’ kutató szabadkőműves, s más alkimista csoportok varázskönyviben rengeteg olyan bibliai, vagy demonikus név fennmaradt a köztudatban, amiket a segítők közé lehet idézni.

  Asmodi, vagy Asmodeus, kiknek neve ősi, aznban újonnan képzett neveket is találhatunk, mint például Lucifer, a ’’Fényhozó’’ nevéből párhuzamot vonva ’’A Fénytől megfutamodó’’ Lucifuge.

  A legismertebbek közül említsünk még néhányat:

Lilith, Forkas, Marchocias, Mefisztofelesz, Behemoth, Beliál, Belzebub, Astaroth, Belfegor, akiknek a megtestesülései, nevei az irodalomban és más művészetekben is gyakran megjelennek.

Csinos, jóképű és ijesztő démonok

A 16. századi "Faustus népkönyvben" így képzelték el a démonalakokat:

  Széfekete cammogó medve alakjában jelenik meg az előbb megemlített Beliál. Nagyok a fülei és orrával egyetemben égőpiros színűek, farka pedig hosszú. Erős fogai vannak és három repdeső szárnya nő ki a nyakából.

  Lucifer sudár alakú férfiú, bozontos és bolyhos, mint a veres mókus. A farka pedig tőle egészen messze nyúlik.

  Belzebub haja testszínű, ökörfejű, két rémítő füllel - mely bolyhos és bozontos is. Tehénfarka van, és két nagy szúrós zöldessárga szárnya, mely felett tűzcsóvák repdesnek.

  Lilith a gonosz női démon. A vihar démona, elemi erejű. A hagyomány szerint Ádám első felesége. A talmudban éjjeli szellemként bukkan fel, a kabala szerint pedig a férfiak csábítója és a csecsemők fojtogatója.

A démonok elűzése

Az ókortól napjainkig ugyan azt javasolják a hozzáértők – talizmánok, mágikus pecsétektől kezdve alkalmas a szentelt víztől a fokhagymán át az ezüstig, a gyertyától a tűzön át a keresztig és a pentagrammáig, sok szimbólum és tárgy.

  A démonok világa valós is lehet. A ’’kirándulás’’ a démonok közé pedig nem veszélytelen. Aki mégis megpróbálkozik vele, ne csupán elemózsiát vigyen az útra, hanem vértezze fel magát a legnagyobb tudással, ami nem szerezhető be könyvekből.

 

 

 

 

 

 

 

Oldal: Mi a démon
Jézus Krisztus a mi gyógyítónk - © 2008 - 2024 - gruberklaudia.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat